Szerelem
“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”
Szerelmesnek lenni igazi földöntúli élmény! Megélni az igazi mélységeit és elérni a csúcsait a legnemesebb dolgok közzé tartozik. Aki nem volt még szerelmes az nem is élt igazán soha. Azt szokták mondani,hogy a szerelmes ember nem lát a rózsaszín ködtől. Igaz is mert a szerelem szintén blokkolja a programot. Ugyan is a társadalom szabályai, értékrendjei szintén értéktelenné válnak. Az ember agya csak is a szerelmére tud gondolni és minden más másodlagossá válik. Megváltozik a világnézet és azok a dolgok amik eddig fontosak voltak most egy kicsit vagy nem is kicsit háttérbe szorulnak. De sajnos semmi nem tart örökké. Mert minden folyamatosan változik így a szerelem is. A tűz lobogó lángjai idővel alább hagynak de a izzó parázs még nagyon sokáig akár egy életen át is tarja a meleget.
Találd meg a szerelmet, vagy hagyd, hogy az találjon meg téged! Ne fordulj el tőle mert nem biztos hogy sokszor fogja keresztezni az utad az életbe!
Ha voltál már igazán szerelmes, akkor tudod, miről beszélek, tudod mennyire édes és felemelő. Mikor várod a szerelmed hívását, vagy mikor készülődsz, mert találkoztok este valahol! Ez a tudatállapot, ez az élmény, érzés egyszerűen leírhatatlan! Ilyenkor éled a szerelem csúcsait!
De nem csak csúcsai vannak, hanem megvannak az igazi mélységei is. Mikor csak várod, hogy hívjon és nem történik semmi. Mikor érzed, elveszítheted, sőt elveszted, pedig te annyira imádod, bár mit megadnál azért, hogy megtartsd! Még is kicsúszik a kezeid közül. Ilyenkor a fájdalom semmihez nem hasonlítható! Vagy még itt az édes fájdalom amit akkor érez az ember ha mondjuk hosszú ideig nem találkozhat valamilyen okból a szerelmével. Mikor azt érzed belehalsz ha nem láthatod, érintheted hamarosan! Ez mind a szerelemhez tartozik!
Eszembe jutott az egyik kedvenc Zen történet ami, illik a következő témához, ami a hittel fog foglalkozni.
Történt egyszer, hogy egy egyszerű ember bandukolt egy poros úton. Egész nap gyalogolt, így elfáradt és leült az út mellet egy hatalmas fa árnyékába. Miközben pihent és élvezte a fa hűsítő árnyékát, az előtte elterülő dombos mezőt kémlelte. Miközben nézelődött eszébe jutott hogy milyen szomjas és arra gondolt milyen jólesne egy pohár hideg víz! Ahogy kigondolta már is a kezébe termett egy kristályosan gyöngyöző pohár hideg víz. Meglepődött az öreg de nem tudott ellenállni és megitta. Nem tudta, hogy pont egy kívánság fa alá ült le. Tovább gondolkodott. Hmm. Szomjas voltam, inni kaptam. Mi lenne ha? Egy pillanat és gőzölgő falatok teremtek elé. Az öreg evett ivott miközben az előtte elterülő tájba gyönyörködött. Így folytatta az elmélkedést: De jó lenne ott fenn a dombtetőn egy hatalmas rezidencia! Erre mint ha délibábot látna a dombtetőn megjelent a hatalmas palota. Az öreg szeme felcsillant, ennek már fele se tréfa. Hát egy ilyen palotához, jószág meg szolgálók is dukálnak, és lám amott poroszkál egy gyönyörű ménes, lejjebb a domb tövébe birkák legelésznek békésen, és a ház körül szolgák serénykednek mindenütt. Az öregember nagyon megörült és így szólt az égre tekintve. Köszönöm mind ezt már csak egy vágyam maradt, szeretnék egy takaros okos feleséget! A szeme visszatévedt a palotára és az egyik erkélyen egy gyönyörű nőt látott fésülködni, hosszú haját lágyan lebegtette a hűs szellő. Az egyszerű ember szemei könnybe lábadtak, és halkan ezt rebegte: Ó uram, ez nem lehet igaz! Ahogy ezt kimondta minden eltűnt egy szempillantás alatt!
Ennyi volt a történet és elég sok tanulságot lehet belőle levonni! A gondolatnak a hitnek hatalmas ereje van sokkal nagyobb mit azt a legtöbben gondolják! Ott vannak például az élsportolók, mondjuk a maraton azt mondják, hogy minden fejbe dől el. Aki valamit gondolat szinten felad fizikálisan is pecsétet nyom önmagára. Meg kell tanulni a realitások földjén járni viszont a határokat ki lehet tolni! A közép út a lényeg, ne képzelj magadról túl sokat, de ne légy kishitű sem! Egyszer késő este egy kedves barátommal beszélgetünk. És mondom neki, hogy egyszer szeretném látni a Himaláját. Ő kicsit értetlenkedő arcot vágott, akkor menny és nézd meg, mondta! Azt hittem viccel velem, pedig az arca nem erről tanúskodott. Barátom ez azért nem így működik válaszoltam, oda sok pénz, idő és terv kell. Mosolyogva de még is komolyan a szemembe nézett és azt mondta. Te csak kifogásokat keresel, ha meg akarod nézni a Himaláját csak indulj el felé és előbb utóbb meglátod!
Később átgondoltam a szavait és rá kellet jönnöm mennyire igaza van! Mindenki a maga életének a kovácsa és minden csak attól függ merre is indulsz el, merre orientálódsz. Miben hiszel. Miért küzdesz! A hit befolyással van a tetteidre, és amiben igazán hiszel azt sokkal hamarabb eltudod érni. Viszont a kihívások elé egyből úgy állsz hogy á ez nekem úgy sem fog sikerülni, rögtön meg is fosztod önmagad attól hogy elérd a célod. Higgy önmagadban, higgy és bízz az életben az életedben! Ne félj, és ne engedd magad lehangolni, mert értelmetlen energia pazarlás, minden szomorúsággal, stresszel töltött perc.