A depresszió napjaink egyik leggyakoribb pszihés betegsége. Mi is a depresszió? A betegség elsősorban az érzelmi életet érinti. A beteg kilátástalannak látja helyzetét, mély szomorúságot él át, érdektelenné válik, és az ön sajnálattal egyre mélyebbre sodródik, rossz véleménnyel, vannak magukról. Úgy gondolják, hogy nem ér az életük semmit, mert mindig mindent elrontanak, nem szereti őket senki, súlyos esetekbe öngyilkossághoz is vezethet.
Sok minden okozhatja: elhagyott a szerelmed, meghalt valamelyik közeli hozzátartozód, anyagi gondok és még sorolhatnám. Ez is csak egy tudatállapot, nagyon nehéz kikeveredni belőle gyógyszerekkel vagy anélkül. Meggyőződésem, hogy gyógyszerek nélkül is lehet csak akarni kell. Depressziós vagy? Ülj le és írd le minden bajod bánatod, majd figyelmesen olvasd magadnak vissza! Látni fogod, hogy azért érzed magad rosszul mert semmi mással nem foglalkozol csak azzal, hogy neked mennyire rossz! Fejezd be ezt a nyafogást! Az életed te irányítod! Gondolj azokra a dolgokra amik örömöt szereznek neked! Ha folyton negatív dolgok járnak a fejedbe, mitől éreznéd magad jól? Szembe kell fordulni a problémákkal, és lassan el kell indulni a lejtőn felfelé. Ilyenkor, ha lehet még fontosabb figyelni a világunkra és az apró örömökbe belelehet kapaszkodni. Depressziós vagy biztosan megvan rá az okod, de túl kell élni. Az élet tele van szépséggel csak észre kell venned. Tedd le azt a súlyt csak egy kicsit és foglalkozz azzal, ami örömet okoz neked. Ha valaki mosolyt csal az arcodra, ne rejtsd el a sajátodat, mosolyogj vissza, hagyd magad töltődni, és sikerülni fog. Mindenki életében előfordul, hogy padlóra kerül. Fogd fel, az élet nem áll meg azért mert valakinek éppen jó vagy rossz kedve van. Az ember a kellemes pillanatokat mindig nyújtani, a rosszakat pedig gyorsan átpörgetni akarja. De az élet csak megy, halad a maga ütemében. Hát használjuk ki, mert kár minden percért, amit búslakodással töltünk.
“Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik: így hát ügyelj erre! Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat.”
(Marcus Aurelius)
Az élet dolgai egyszerűek csak mi emberek bonyolítjuk túl. Az egonak van a bonyolult dolgokra szüksége. Nézd meg jobban, a szeretet egyszerű, és páratlan élményben részesít. A béke nyugalom egyszerű, még is bonyolult dolgokkal akarja az ember elérni. A nyugalmat általában pénzhez, kötjük, drága utazásokban akarjuk megtalálni, vagy bizonyos célok elérésében. Pedig az igazi nyugalmat békét, csak is önmagadban találhatod meg. Egy mosoly nem kerül semmibe, szintén egyszerű. A természet csodálatos és meg ad neked minden szépséget, amit csak kívánhatsz. Ha egy szép liget elgyönyörködtet mi nehézséget érzel benne? Miért esik az embernek olyan nehezére észrevenni az egyszerű dolgokat, pedig mindenütt körbevesznek, mégis kevesen veszik észre. Sok embernek csak is a fájdalom képes felnyitni a szemeit. Mikor valamit ami eddig természetes volt, hogy van, hírtelen elveszít. Ilyenkor egyből lát az ember és más szemmel néz rá, de általában már késő.