Ezotéria, titok neked!

Tegnap láttam másodszor A remény rabjai című filmet. Első alkalommal is lenyűgözött de most felfedeztem benne egy sokkal mélyebb mondanivalót! Aki még nem látta annak annyit elmondhatok, hogy egy fiatal bankárt (Andy) életfogytigtartó börtönre ítélik felesége és a szeretője meggyilkolásáért. A börtönbe hasonló ítéletet töltő barátokra tesz szert. Legjobb barátja Red lesz akit Morgan Freeman játszik. A film több mint 20évet mutat be!

Brooks-ot szabadlábon engedik. 50évet ült! 50év után kilép a "szabad"életbe amivel képtelen megbirkózni és hazavágyik! Haza a börtönbe! Ezen elgondolkodtam.

Szereplők: 
Tim Robbins (Andy Dufresne)
Morgan Freeman (Ellis Boyd Redding)
Bob Gunton (Warden Samuel Norton)
William Sadler (Heywood)
Clancy Brown (Hadley kapitány)
James Whitmore (Brooks Hatlen)
Gil Bellows (Tommy Williams)
Larry Brandenburg (Skeet)
Paul McCrane (Guard Trout)

Egy egész életet börtönben leélni hm.... Börtön, szabadság, gazdagság, nyomor, valójában mik ezek a dolgok?

Eszembe jut Afrika, ezrek halnak éhen naponta. Vajon az az ember aki ott megszületett és 30évesen éhen halt, hogyan élte meg a fejében azt a 30évet? Tudom most sok olvasó egy kicsit összezavarodik. Miről is beszélek? Börtönben szabadon vagy szabadságban börtönbe, tulajdonképpen mind a kettő csak az elménkben létezik. Emberek milliói élnek szabadon a saját elméjük börtönében! Nem vesszük észre, hogy életünk homokórájában szakadatlanul pereg a homok! Mindenki azt hiszi, hogy egyedül ő rendelkezik problémákkal és mikor két ember találkozik hasonló problémával szinte megkönnyebbülnek. Gondolj csak bele, ha valamelyik ismerősödnek elmondod egy problémádat valószínűleg ő a saját hasonló problémáját fogja ismertetni veled válaszképp.

Az utóbbi időben kezdem megérteni, hogy az a valóság amit valóságként élek meg a tudatomban, csak egy illúzió, nem létezik! Ez az illúzió tereli el az ember figyelmét létezése valódi céljáról! Hamis valóságtudatunknak egyik legerősebb fegyvere a ragaszkodás! Az ember mindenhez ragaszkodik! Ragaszkodik a szabadsághoz, a problémához, a pénzhez, a gondolatokhoz, az élethez, a másik emberhez, a fájdalomhoz, a szenvedéshez tárgyakhoz, a jó időhöz és a rosszhoz egyaránt! Ragaszkodunk azokhoz az ideálokhoz amit mások teremtettek és elhisszük, hogy a más valósága jó lesz nekünk is. Harcolsz, küzdesz egész életedben, hogy mikor a halálos ágyadon lepereg előtted az életed filmje, rájöjj minden hiábavaló és értelmetlen volt! Engedd el a ragaszkodásodat ez jelenti a kiutat a börtönből! Az embernek két dolog okozza a legtöbb fájdalmat.

A múlt árnya melyek már nem léteznek és a jövő sötét árnyéka mely még meg sem történt. E két dolog valóságként tölti ki elménk legtöbb idejét! Gondolkodj el ezen kicsit! Legtöbb fájdalmad, aggódásod olyan talajból nyeri az erejét amely nem is létezik! Miközben a múlton és a jövőn tépelődsz a jelen valóságát észre sem veszed és az életed napjai, évei lassan elfogynak.Mindennel foglalkozunk csak a szellemi, lelki fejlődésünkkel nem.  El sem hisszük, hogy a következő sorok megtörténhetnek!

Élni az életet tiszta gyermeki nyíltsággal és elfogadással. Békés nyugodt gondolatokkal lefeküdni este és örömmel kelni reggel!

Ez csak felfogás kérdése. Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy a békét, boldogságot csak külső forrásban találhatod meg, akkor soha nem fogod elérni!

Ha úgy gondolod, hogy ez csak egy sablon szöveg az azt jelenti, hogy nem érted!

Ha kérdésed van, kérlek tedd fel!